 |
Betűméret:  
Bozóky Dezső (1871. szept. 6. – 1957. Budapest), (1907-től Pilismarót), császári és királyi sorhajóorvos, később I. osztályú főtörzsorvos. Nagyváradon született, ahol apja (Bozóky Alajos, jogász) jogakadémiai igazgató volt. Bozóky Dezső orvosi oklevelét 1894-ben Budapesten szerezte. Egy ideig a császári és királyi haditengerészet szolgálatában állott, s mint sorhajóorvos 1907–1908-ban a Szigetvár és a Ferenc József cirkálókon és a Leopárd hajón a kelet-ázsiai vizeken (Kína, Korea, Japán) teljesített szolgálatot. 1912-től a Rimamurányi-Salgótarjáni Acélművek kórházának vezető orvosa lett, majd magánorvosként Nagyváradon telepedett le. Az 1920-as években Budapestre költözött, ahol haláláig élt.
Bozóky Dezső kelet-ázsiai vizeken töltött huszonhat hónapjának élményeit – mintegy félszáz saját fotója kíséretében – 1911-ben Két év Keletázsiában című útirajzában adta közre. "...utazásunk egész ideje alatt naplót vezettem, melybe nap mint nap, azon melegében jegyeztem föl a látottakat s az érdekesebb benyomásokat. Mikor pedig véget ért a szép utazás s újra honi földet tapostak lábaim, hála szüleim figyelmének, egy tekintélyes kötegben kaptam otthon kézhez második, talán még érdekesebb naplómat, a két év alatt a családomnak hazaírogatott leveleimet." – írta könyve bevezetőjében.
Bozóky szolgálati hajójának útvonala a világkörüli utazások ismert tengeri útvonalát követte: Pula (Póla)-Szuezi csatorna, Port Szaíd-Adan (Áden)-Ceylon (Colombo)-Szingapúr-Hongkong útvonalon érkezett hajója Kínába. Távol-keleti vizeken szolgáló hadihajón élve többször megfordult egy-egy kikötőben. Hosszabb időt, gyakran hónapokat töltött egy-egy helyen, így jobban megismerhette a helyiek életét és alkalma nyílt a parttól beljebb eső települések felkeresésére is. Útirajzában az alábbi kínai településeket említette: Hongkong–Makaó–Kanton–Xiamen (Amoy)–Fuzhou–Sanghaj–Suzhou–Nanjing–a Shandong-félsziget kikötői: Qingdao, Weihai–Jinan–Peking–Tienjin–Shanhaiguan–Dalian (Port-Arthur).
Rövid időt töltött a természeti kincsekben gazdag "hajnalpír birodalmában" (Koreában), ahol megfordult Namphoban (Csemulpo), Szöulban, Puszánban (Fuzán) és Mokphóban (Port Hamilton), majd láthatta Kelet-Szibéria legnagyobb kikötőjét, Vlagyivosztokot. Szívét azonban Japán varázsolta el igazán: "Kelet paradicsoma", ahogy ő nevezte. Megfordult a nagy kikötővárosokban: Nagasakiban, Kobéban, Yokohamában, Osakában, és beutazta a szigeteket északtól délig. Felkereste a korabeli Japán szinte valamennyi látványosságát. Szolgálati útjáról Hongkongból tért haza Saigon–Szingapúr–Ceylon (Colombo)–Adan (Áden)–Szuezi-csatorna útvonalon az adriai kikötőbe, Pulába, de élete végéig megőrizte Japán iránti vonzalmát.
Távol-keleti útján vásárolt tárgyait 1957-ben a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumnak ajándékozta.
Bozóky Dezső fotóit a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum Adattára őrzi. Virtuális kiállításunkon Kínában készült felvételeiből mutatunk be válogatást.
Fajcsák Györgyi
|
|
|
