Igazi indiai és távol-keleti hangulatot kínálunk azoknak, akik betérnek a Múzeumok éjszakáján hozzánk akár az Andrássy út 103-ba, akár a Városliget fasor 12-be.

A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeumban Zalka Csenge mesemondó várja indiai és délkelet-ázsiai mesékkel a kicsinyeket és a mesékre vágyakozó nagyobbakat kapunyitástól.

Különleges zenei programnak ígérkezik a Calcutta Trió koncertje, amely a Hopp-villa egyedülálló, keleties hangulatú kertjében kínál zenei csemegéket 18.30-tól.

India bölcsei- évszázadokkal ezelõtt- egy tökéletesen kifinomult, „kozmikus” zenei rendszert alapoztak meg, amely mára kétségtelenül a világ egyetlen fennmaradt „Élõ Zenei Nyelve”. Ezt a „nyelvet” évtizedes aszkétikus tanulással, a mester (guru) irányításával európai születésû zenészek is elsajátíthatják, akiktõl egy-egy rága megszólaltatása éppolyan autentikus és természetes, mint ahogy senki sem kérdõjelezi meg egy Beethowen szimfónia elõadását az indiai Zubin Mehta vezényletével.

Az indiai klasszikus zenét mesterfokon mûvelõ Calcutta Trió idén 33 éves. A Ravi Shankar nevével fémjelzett Senia Gharana féltett tradícióit õrzõ, autentikus indiai klasszikus zenét játszó együttes muzsikája olyan semmi mással nem helyettesíthetõ hangulatot, magával ragadó mûvészeti élményt kínál ezen az estén, amelyet csak a született indiai zenészektõl várhat el joggal a közönség.

KOZMA ANDRÁS szitáron játszik a trióban. Õ a világhírû indiai szitár-mester Pandit Ravi Shankar egyetlen európai tanítványa. SZALAI PÉTER az indiai páros ütõhangszeren, a tablán játszik. Az Õ mestere Ustad Alla Rakha, a tabla játék géniusza, aki nagyon hosszú ideig állandó kísérõje volt Ravi Shankarnak. Hét éve bekövetkezett halála óta fia, Zakir Hussain a guru-baija, azaz Péter tõle kapja a leghíresebb és legkiválóbb bombay-i gharana féltve õrzött titkait. DR. MOLNÁR ANDRÁS a trióban a tanpura nevû kísérõ hangszeren játszik.

A teák szerelmeseit és a teák világával még csak most ismerkedõket a Múzeum Teateraszán várjuk hajnali 2-ig. Kóstolhatnak szálas-leveles teákat, megízlelhetik a 2010-es szüretelésû teák friss ízeit és bepillantást nyerhetnek a teázás mûvészetébe.

Szeretettel várjuk mindazokat akik Indiára, s a kontinensnyi országot végigutazó Hopp Ferenc utazásaira, keleti mûgyûjteményeire kíváncsiak. Munkatársaink a kiállításban folyamatosan a látogatók rendelkezésére állnak, segítenek a tájékozódásban. Megtekinthetik az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû kiállításunkat, és megpihenhetnek az indiai zenét hallgatva a Hopp-kert árnyas fái és szentély építményei tövében.

A Ráth György Múzeumban a távol-keleti ünnepek és kézmûvességek megismerésének szenteljük az estét. A kínai ünnepkörben a sárkánycsónak ünnepe, 5. holdhónap 5. napján a nyárelõ nagy ünnepe, amikor az esõt fakasztó sárkányokhoz fordulnak az aszály fenyegetésének kivédésére. Sárkány díszes hajókon folyik a vigasság, a család elhunyt tagjainak szellemei számára pedig kis lélekhajókat helyeznek a vízre, rajtuk zöld levélbe göngyölt rizsgombócok és lámpások utaznak 18 órától izgalmas és kreatív múzeumpedagógiai foglalkozáson készíthetnek sárkánycsónakot az érdeklõdõk, s a programba 20 óráig folyamatosan bekapcsolódhatnak a késõbb érkezõk.

A japán virágrendezés, az ikebana („életben tartott virág”) egyik avatott TSUJINO Kanae tart bemutatót a Ráth György Múzeumban 18.30-tól. A mûvészet rangjára emelt virágrendezés az ember és a természet állandóan változó, megújuló kapcsolatába enged bepillantást. A gondosan kiválasztott növényeket válogatott edényekben helyezik el. Elrendezésüknél nagyon fontos a növények rögzítésének és hajlításának pontos technikai ismerete. A legfõbb virágrendezési elvekkel és a technikai megvalósítás fortélyaival ismerkedhetnek meg az érdeklõdõk.

Kínai legyezõket készíthetnek 19 órától vendégeink a Konfuciusz Intézet munkatársainak segítségével és a legyezõkészítés mellett, kisebb bemutatón szerezhetnek ismereteket a készítés történetérõl és a tárgy távol-keleti kultúrtörténetérõl. A programra 21 óráig várjuk látogatóinkat.

A kínai és japán programok mellett állandó kiállításaink (Keleti mûgyûjtés Magyarországon és Hamvas õszibarack és mohamedán kék, Kínai kerámiatörténeti kiállítás) folyamatosan fogadják a vendégeket. Az Ukiyo-e, Válogatás gróf Vay Péter japán fametszet gyûjteményébõl címû legújabb kiállításunkon 20 órakor Dr. Fajcsák Györgyi tart tárlatvezetést.

Múzeumi Világnap, Múzeumok Majálisa, Múzeumkert. Az elmúlt tizenöt évben ezek a fogalmak összekapcsolódtak. Ma már elkötelezett törzsközönsége van ennek az Európában is egyedülálló, teljes hétvégét felölelõ kulturális fesztiválnak. A múzeumok és vendégeik számukra kedves és fontos értékeket kínálnak a sátraikat felkeresõ kíváncsiaknak. Mindezt kellemes, kötetlen hangulatban. A múzeumba járás, a kulturális örökséggel való ismerkedés elsõsorban szórakozás, kikapcsolódás. Ez új, mélyebb értelmet nyerhet a Majális forgatagában nézelõdve, vagy éppen zenét hallgatva a zöld pázsiton piknikezõk között...

Természetesen a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum is jelen lesz a 2010. május 15-16-án a Nemzeti Múzeum kertjében, ahol csodálatos lámpásokat készíthetnek a látogatók, valamint az ELTE Konfuciusz Intézet munkatársai segítségével megismerhetik a kínai népmûvészet egyik legfontosabb elemét, az igazi kézmûvesmunkának számító papírkivágást, és a csomózást, amit persze a gyakorlatban is kipróbálhatnak.

A kötet a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum Bibliotheca Hungarica artis Asiaticae könyvsorozatának második köteteként lát napvilágot, s a Vay-gyûjtemény válogatott japán fametszeteinek bemutatását két fontos tanulmánnyal együtt adja közre. Az egyik tanulmány a Magyarországon megjelent, Japánnal foglalkozó könyveket mutatja be. Umemura Yuko írásában 21 kötetrõl tájékozódhat a Japán iránt érdeklõdõ. A köynvek kitûnõen példázzák azt az élénk magyar érdeklõdést, ami a 19. század végétõl a második világháborúig jellemezte a kulturális kapcsolatokat.

Ukijo-e, az elillanó világ képei címmel jelent meg a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum kiskönyvtárának következõ kötete, mely átfogó képet nyújt a magyar szerzõk tollából, a kezdetektõl a II. világháborúig született legfontosabb japanisztikai könyvekrõl, a japán fametszetekrõl és gróf Vay Péter rendkívül izgalmas, kalandos és gazdag életérõl. A könyvet dr. Hidasi Judit, a BGF Külkereskedelmi Fõiskolai Kar dékánja, a Magyar-Japán Baráti Társaság volt elnöke mutatja be 15h00-tól a Ráth György Múzeumban. Ezt követõen, 16h00-tól tárlatvezetést tartunk az Ukiyo-e, japán fametszetek gróf Vay Péter gyûjteményébõl címû kiállításon. Múzeumpedagógiai foglalkozás keretében 15h00-tól izgalmas és rendkívül dekoratív játékot készíthetnek a gyerekek. A japán császári udvarban az udvarhölgyek nagyon kedvelték a "kagylóhéj" játékot, mely tulajdonképpen egy memóriafejlesztõ játék. A foglalkozás során ennek az õsi típusnak egy egyszerûsített változatát készítjük el, mely játszható egyedül vagy akár párban is. Tárlatvezetést tartunk 18h00-tól, illetve 2010. április 25-én, vasárnap 16h00-tól a Hopp Ferenc utazásait bemutató az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû kiállításunkban a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeumban.
2010. április 24., szombat

15h00 Ukijo-e, az elillanó világ képei - könyvbemutató

15h00 Kagylóhéj játék - múzeumpedagógiai foglalkozás gyerekeknek

16h00 Tárlatvezetés az Ukiyo-e, japán fametszetek gróf Vay Péter gyûjteményébõl címû kiállításban

18h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû kiállításon a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeumban

2010. április 25., vasárnap

16h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû kiállításon a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeumban

Jang Seung-eup (1843-1897) kivételes tehetségû, koreai festõmûvész szomorú és viszontagsággal teli életét mutatja be a Chihwaseon címû koreai film. A gyönyörû képi világ segítségével a 19. századi Korea mindennapjait tárja elénk, és egy megdöbbentõ történetet mesél el a rendezõ, IM Kwon-taek, aki ezért az alkotásáért a legjobb rendezõnek járó díjat nyerte el Cannes-ban 2002-ben. A megrázó képsorokat látva felmerülhet bennünk a kérdés: vajon tudatában vagyunk-e hivatásunknak? Mit kezdünk a szívünkben rejlõ talentumokkal? Mennyire vagyunk hûek álmainkhoz, céljainkhoz, s mennyire hagyjuk, hogy az események sodorjanak magukkal minket? Mi vagy ki irányítja életünket? Mi motiválja döntéseinket?... A filmet 2010. március 27-én 18h00-tól vetítjük koreai nyelven, angol felirattal a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeumban. Bár a film megtekintése hivatalosan nincs korosztályhoz kötve, mi mégis 18 éven felüli látogatóinknak ajánljuk!

Múzeumpedagógiai foglalkozás keretében miniatûr "kígyószem" ernyõket készíthetnek a gyerekek. A japánok két formáját ismerték a papírernyõnek: a durvább, "számozott" ernyõt a férfiak köznapi használatához készítették, a "kígyószem" selyemernyõt pedig a hölgyek viselték a kimonóhoz. Ez utóbbi nevét a kígyószemre emlékeztetõ - fekete alapon fehér kör - mintájáról kapta. A feudális idõkben férfi és nõ nyilvánosan nem kerülhetett testi közelségbe, az egyetlen megengedett alkalom, amikor esõben egy közös ernyõ alatt összebújtak. Ebbõl született az esernyõ szimbolikus jelentése: ha egy férfi ernyõt ajándékozott egy hölgynek, akkor az felért egy szerelmi vallomással. Még a mai iskolás falfirkákban is, a szerelmespárokat nem szívben ábrázoljak, hanem a fiú és a lány fölé egy ernyõt rajzolnak.

2010. március 27., szombat

2010. március 28., vasárnap

A tömegturizmus szennyezi, zajossá és zsúfolttá teszi a településeket, zöld területeket pusztít el, gyakran ellehetetleníti a helyiek életét. Ennek ellensúlyozására egyre több utazási iroda szervez környezet- és társadalom kímélõ, "felelõs" utazásokat, már Magyarországon is. Akik részt vettek ilyen túrán, azoknak ez az újfajta élmény az egész életszemléletét megváltoztatta.
Februári Keleti Hétvégénk középpontjában az utazás áll. Az ázsiai divatturizmus. Veszélyek, lehetõségek, alternatívák címû elõadásában Hársas Péter, a Pécsi Tudományegyetem Felelõsségteljes Turizmus Kutatómûhelyének tagja , átfogó képet szeretne nyújtani az ázsiai turizmus jelenlegi helyzetérõl, veszélyeirõl, és a negatív hatások csökkentésének alternatív lehetõségeirõl. Az elõadás után tárlatvezetést tartunk Hopp Ferenc közel- és távol-keleti utazásait bemutató kiállításunkon.

A gyerekeket szombat délután múzeumpedagógiai foglalkozásra várjuk, melynek keretében japán inrót és netsukét készíthetnek. A netsukék olyan apró tárgyak, sokszor trükkös alkotások, melyek olykor hétköznapi témájúak, de ábrázolhatnak különleges lényeket, maszkokat is. Két kis lyuk található rajtuk, ezeken keresztül madzagot vezettek át és így rögzítették a gyógyszeres dobozkát, az inrót a kimonó selyemövén.

Program:

2010. február 27., szombat

15h00 Japán inro és netsuke készítése - múzeumpedagógiai foglalkozás gyerekeknek

18h00 Az ázsiai divatturizmus. Veszélyek, lehetõségek, alternatívák - Hársas Péter elõadása

20h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû, Hopp Ferenc utazásait bemutató jubileumi kiállításon

2010. február 28., vasárnap

16h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû, Hopp Ferenc utazásait bemutató jubileumi kiállításon

Szeretettel várjuk múzeumainkba 2010. január 23-24-én az év elsõ Keleti Hétvégéjére, amely során a századforduló és XX. század elejének világát és hangulatát idézzük meg. Dede Franciska irodalomtörténész tart elõadást A magyar "Social-leader". Justh Zsigmond társasága(i) címmel eme különleges korszakról. Nem véletlenül nevezte gróf Vay Péter a társasági élet vezéralakjának Justh Zsigmondot. A 19. század végi író életmûvét nemcsak irodalmi munkássága alkotja, hanem számos mûvészetpártoló, kultúraterjesztõ és társaságszervezõ kezdeményezése is. Különbözõ arisztokrata, polgári, írói és mûvészi körökben mozgott otthonosan itthon és külföldön egyaránt. Dede Franciska, irodalomtörténész elõadásának célja, hogy Justh Zsigmond szerteágazó kapcsolati hálója bemutatásával felidézze a századvég társasági életét és egy dilettánsnak tartott író társaságszervezõ és társadalomalakító törekvéseit.
Tárlatvezetéseinket Hopp Ferenchez és korához köthetõ irodalmi utalásokkal színesítjük, míg a múzeumpedagógiai foglalkozás keretében - a farsangra készülve - japán maszkokat készíthetnek a gyerekek.

Program:

15h00 Tárlatvezetés az Ukiyo-e, japán fametszetek gróf Vay Péter gyûjteményébõl címû kiállításon a Ráth György Múzeumban

16h00 A magyar "Social-leader". Justh Zsigmond társasága(i) - Dede Franciska irodalomtörténész elõadása a Ráth György Múzeumban

2010. január 24., vasárnap

16h30 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû jubileumi kiállításon a Hopp Ferenc Múzeumban

A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum 2008 végén jelentõs magánadományt kapott. Ennek egyik legfontosabb szakmai felhasználásaként 2009 december 1-ejétõl megkezdtük a Könyvtár és az Adattár állományának digitalizálását. Magyarország egyetlen keleti mûvészeti szakkönyvtáraként (és a múzeum értékes adattárának) teljes állományát feldolgozzuk - s terveink szerint - online hozzáférésük is megvalósíthatóvá válik 2012 második felére.
A digitalizálás elsõ idõszakában (2012 decemberéig) mind a Könyvtár, mind az Adattár zárva tart. Külsõ munkatársakat (olvasókat, kutatókat) nem fogad.

Szíves megértésüket köszönjük!

A japán-magyar jubileumi év keretében nyitottuk meg Ukiyo-e, Japán fametszetek gróf Vay Péter gyûjteményébõl címmel kamara-kiállításunkat 2009. december 2-án a Ráth György Múzeumban (1068 Budapest, Városligeti fasor 12.). A tárlat abból a több mint 1000 japán fametszetet és közel 180 darabos fametszetes könyvet, valamint 340 tekercsképet magában foglaló gyûjteménybõl mutat be válogatást, amelyet utoljára 1910-ben a Szépmûvészeti Múzeumban láthatott kiállítva a közönség. A decemberi keleti hétvégén, a kiállításhoz kapcsolódva, a japán karácsony hangulatát szeretnénk megidézni. Szombat délután 15h00-tól várjuk múzeumpedagógiai foglalkozásra azokat a gyerekeket, akik szívesen készítenének japán karácsonyfadíszeket és ajándékokat. A hétvége vendége Nemeshegyi Péter, jezsuita szerzetes, a japán Szent Kincs Rendjének Arany Sugarak a Nyakszalaggal kitüntetettje, aki 1956-1993 között a tokiói Sophia Egyetem Hittudományi Karának professzora, kétszeri dékánja volt. Szintén szombaton 16h00-tól személyes élményeirõl mesél, hogy hogyan is ünneplik a karácsonyt Japánban. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

2009. december 12., szombat

15h00 Japán karácsonyfadíszek és ajándékok készítése múzeumpedagógiai foglalkozás keretében

18h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû jubileumi kiállításon a Hopp Ferenc Múzeumban

15h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû jubileumi kiállításon a Hopp Ferenc Múzeumban

"Nincs út, melynek ne lennének akadályai, nincsen pálya, melyet ne akasztanának meg nehézségek. Minél hosszabb az út, annál több az akadály, mennél magasabban ragyog a cél, annál nagyobbak a nehézségek." (gróf Vay Péter)

A japán-magyar jubileumi év keretében Ukiyo-e, Japán fametszetek gróf Vay Péter gyûjteményébõl címmel nyílik kamara-kiállítás 2009. december 2-án Budapesten a Ráth György Múzeumban. A tárlat abból a több mint 1000 japán fametszetet és közel 180 darabos fametszetes könyvet, valamint 340 tekercsképet magában foglaló gyûjteménybõl mutat be válogatást, amelyet utoljára 1910-ben a Szépmûvészeti Múzeumban láthatott kiállítva a közönség. A japán kultúráról és mûvészetrõl magyarul megjelent kötetek közül számos érdekes darabot is megtekinthetnek a tárlaton az érdeklõdõk. A kiállítással szeretnénk emléket állítani a magyar keleti közgyûjtemények gyarapításában, valamint a japán kultúra magyarországi megismertetésében maradandó érdemeket szerzett Vay Péternek.

Vay Péter utazásai alkalmával hatalmas ismeretanyag birtokában, õszinte érdeklõdéssel tanulmányozta a távol-keleti országok kultúráját. Kelet mûvészete lenyûgözte, s számos kötete között õ jegyezte az elsõ magyar nyelven írt, japán mûvészettörténettel foglalkozó munkát (Kelet mûvészete és mûízlése, 1908). "A mûvészet nem fényûzés, nem felesleges kedvtelés, de életszükségletté vált Nippon szigetvilágában. Kivételes jelenség Japán mûvészetének democratiája. Az aestheticai érzék, a szép méltánylása, a mûvészet felfogása nem egy társadalmi osztály, nem a gazdagok egyedüli kiváltsága, de az egész nép közös tulajdona." - fogalmazott könyvében Vay Péter.

A kiállítás kurátora: Cseh Éva

Tervezõ: OMOTE Hiroaki, neojapán designer
Kivitelezõ: ISHIKAWA Minoru, iparmûvész

A forma keresése közben, mielõtt konkrét alakot öltene, a láng egyrészt kifejezi a tekintet által megragadható valóságot és az érezhetõ energiát. Ezt a lángot nagyon finom színû szövetekbõl és a 600 éves múltra visszatekintõ "Kinran" aranyszínû anyagból készítették. Azt szerették volna a mûvészek, hogy a láng, élénksége és miszticitása folytán, a vitalitás forrásává váljon, amely szüntelenül áraszt dinamikus energiát mindenki felé.

2009. november 14., szombat

15h30 Válassz egy virágot!- múzeumpedagógiai foglalkozás gyerekeknek A hosszú Selyemúton keresztül nemcsak ritka selymek, porcelánok érkeztek földrészünkre, hanem különleges távol-keleti virágok is. Ezeknek szimbolikus jelentése van a kínai és japán ember számára egyaránt, jelenlétük hozzátartozik a mindennapokhoz. A virágok nemcsak a lakás díszei, hanem használati tárgyakon is jelen vannak, így a foglalkozás során kínai és japán virágmotívumok kerülnek feldolgozásra különbözõ hordozókon.

16h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû jubileumi kiállításon

18h00 Hogyan vált a földgömbbõl gömbölyded indiai hölgy? Hopp Ferenc síremléke, avagy egy metamorfózis története a Kerepesi temetõ sírkertjébõl a '60-as években. Kelényi Béla, tibetológus elõadása.

20h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû jubileumi kiállításon

2009. november 15., vasárnap

14h30 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû jubileumi kiállításon

2009. október 24., szombat

14h30 Pincétõl a padlásig, avagy a restaurálás titkai (Ráth György Múzeum)

16h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû jubileumi kiállításon

18h00 Mûvészetek találkozása - Magyarország mandulaszemmel

20h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû jubileumi kiállításon

14h30 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû jubileumi kiállításon

Pályázatunkra számos nagyon szép írás érkezett.

Csoma-jeggyel Távol-Keletre

A Kulturális Örökség Napjai keretében színes programmal várjuk az érdeklõdõket.

2009. szeptember 19-én, szombaton : 10h00; 16h00; 18h00; 20h00

Tárlatvezetés a Ráth György Múzeumban:

2009. szeptember 20-án, vasárnap: 15h00; 17h00

Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum

18h00 - 02h00 Keleti teaház (Teaterasz)

Teakóstolóval és -bemutatóval egybekötött teaház

18h00 - 20h00 Kalligráfia

Bevezetés a kínai írásjegyek és írásmûvészet titokzatos világába Yu Zemin kínai kalligráfus segítségével és az ELTE Konfuciusz Intézet közremûködésével.

Yu Zemin kínai író, mûfordító 1991 óta él Magyarországon. Számos kortárs magyar író mûvét ültette át kínai nyelvre. Kínában 2005-ben megkapta a fiatal íróknak járó egyik legrangosabb, a XXI. század csillaga nevû irodalmi a díjat.

18h00 - 20h00 Kína barátja: A bambusz

Keleti kézmûves-foglalkozás gyerekeknek

A bambusz az állhatatosság jelképe, és mint örökzöld növény, a fenyõ és a szilvafa mellett "a tél három barátja" néven ismert csoport tagja. Kína egyik legfontosabb növénye, melyet igen sokoldalúan használnak fel, a kosárfonástól a házépítésig szinte mindenütt jelen van, és tápláléknak sem utolsó, ugyanis Kína híres és védett medvefajtája, az óriáspanda (vagy bambuszmedve) elõszeretettel fogyasztja. A kézmûves foglalkozás során e kedves mackó és a bambusz kapcsolatát különbözõ formában, anyagban fogalmazzuk újra.

19h00 - 20h00 Triginta Percussion koncert

Az indonéz gamelán és az indiai ütõhangszerek találkozása

A Triginta Percussion Nyusztay Iván - H. Magyar Kornél - Szabó Mátyás felállású trió egyedülálló muzsikájában különbözõ kulturális, zenei hagyományok olvadnak össze szerves egységgé, melynek vezérmotívuma a ritmus...

20h30 - 21h30 Hanomán, a követ

Árnyjáték elõadás bõrbõl készült bábokkal

A Sena Wangi gondozásában

Bábmester/dalang: Ki Gunarto Gunotalijendro

Tárlatvezetések 18h00-kor, 22h00-kor, 23h00-kor, 24h00-kor az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû idõszaki kiállításon.

Ráth György Múzeum

Tárlatvezetések 18h00-kor a Hamvas õszibarack és mohamedánkék (A kínai kerámia mûvészete), valamint 22h00-kor a Keleti mûgyûjtés Magyarországon címû állandó kiállításokon.

Múzeumi Világnap, Múzeumok Majálisa, Múzeumkert. Az elmúlt tizennégy évben ezek a fogalmak összekapcsolódtak. Ma már elkötelezett törzsközönsége van ennek az Európában is egyedülálló, teljes hétvégét felölelõ kulturális fesztiválnak. A múzeumok és vendégeik számukra kedves és fontos értékeket kínálnak a sátraikat felkeresõ kíváncsiaknak. Mindezt kellemes, kötetlen hangulatban. A múzeumba járás, a kulturális örökséggel való ismerkedés elsõsorban szórakozás, kikapcsolódás. Ez új, mélyebb értelmet nyerhet a Majális forgatagában nézelõdve, vagy éppen zenét hallgatva a zöld pázsiton piknikezõk között...

Természetesen a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum is jelen lesz 2009. május 16-17-én a Nemzeti Múzeum kertjében, ahol Daruma-babát (japán szerencsehozó talizmán) készíthetnek a látogatók, valamint az ELTE Konfuciusz Intézet munkatársai segítségével megismerhetik a kínai népmûvészet egyik legfontosabb elemét, az igazi kézmûves munkának számító papírkivágást, amit persze a gyakorlatban is kipróbálhatnak.

Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

2009. május 16., szombat
9h00 - 18h00 Múzeumok Majálisa a Nemzeti Múzeum kertjében
11h00-12h30 Papírkivágás
14h00-16h00 Daruma-baba készítése
18h00 Tárlatvezetés a Ráth György Múzeumban
20h00 Tárlatvezetés a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeumban
Mindkét múzeumunk 22h00-ig látogatható, 18h00 után a belépés ingyenes!

2009. május 17., vasárnap
10h00 - 18h00 Múzeumok Majálisa a Nemzeti Múzeum kertjében
11h00-12h30 Papírkivágás
14h00-16h00 Daruma-baba készítése

További információ: www.majalis.hu

A program:

14h30 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû jubileumi kiállításon

A Magyar Turizmus Zrt. az idén is meghirdette pályázatát, és az ország legkiválóbb múzeumai ismét versenybe szálltak a Vendégbarát Múzeum címért, melyet az Önök szavazata révén nyerhetnek el. 2009. május 3-án éjfélig szavazhat a www.vendegvaro.hu oldalon, ahol további információkat is megtudhat a versenyrõl.

A 21. században megváltozott a japán design arculata. Elõtérbe került a modern és hagyományos technikák ötvözése, valamint a japán formatervezésben alapvetõ fontosságú, hagyományos Wa szellemiséggel összhangban történõ alkotás, azaz a harmóniára való törekvés. A kiállítás közel 190 gondosan megtervezett és kiválogatott tárgyat mutat be a formatervezés különbözõ területeirõl. Iparmûvészeti Múzeum

Március 28., szombat

16h00 Tárlatvezetés az Amikor kinyílt Ázsia kapuja címû kiállításon

Március 29., vasárnap

Apró faragvány, többnyire fából vagy elefántcsontból. A japán férfiak a magukkal hordott személyes holmikat (összefoglaló néven sagemono: „függõ tárgy”: inró, ecsettartó, dohánytartó, pipatok, erszény) a hagyományos öltözék övéhez rögzítették oly módon, hogy e tárgyak függesztõ zsinórját áthúzták a textilöv alatt, és a zsinór végére, a sagemono kicsúszását meggátolandó, egy apró tárgyat csomóztak. Ez a tárgy a netsuke. Eleinte ez lehetett akármilyen erre alkalmas, tetszetõs tárgy. Az inró-viselés és a dohányzás elterjedésének köszönhetõen a netsuke-készítés a 18. századra igazi mûvészetté vált. Virágkora a 19. század elsõ fele. Az óriásira növekedett igény hatására nagyszámú netsuke-faragó iskola jött létre. A piacra szánt darabokat jelzéssel látták el a mesterek. A legtöbb iskola Kiotóban, Osakában és Edóban mûködött. A legnevesebb mesterek és iskolák: Osaka és Kiotó környékén Tomotada, Masanao, Yoshinaga, Rantei, Hidemasa, Garaku, Kaigyokusai Matsugu iskolája, míg Edóban Deme, Miwa, Shugetsu, Tomochika, Hōjitsu és az Asakusa-csoport volt. Más vidékrõl Minko, Tametaka, Ikkan és Toyomasa, valamint az Iwanami-iskola neve ismert.
A netsuke formáját és méretét meghatározta a funkciója: általában tenyérben elférõ, kiálló részektõl mentes tárgy, hátsó oldalán V-alakban összefutó lyukkal a zsinór számára. Netsuke-formák: a kerekded fánkra emlékeztetõ manju (egy rizssütemény neve) és annak változatai, az áttört faragású ryūsa-netsuke és a fémfedõvel ellátott (jap. kagamibuta) tálkaforma. Külön csoport a miniatûr nō-, kyōgen- vagy fantáziamaszk. A legnagyobb és legváltozatosabb csoport a figurális netsuke (jap. katabori). A motívumok között kezdetben legtöbb a kínai eredetû néphitbõl, legendákból vett figura, remeték, halhatatlanok, hõsök, késõbb a japán mitológia alakjai, kiváltképp a hét szerencseisten lett népszerû. Gyakoriak az állatfigurák: az állatöv valóságos vagy misztikus állatai, különösen sok a shishi (fo-oroszlán). Késõbb, fõleg az Edóban készült darabok között a mindennapi életbõl vett figurák voltak kedveltek. A figurák ábrázolásában a népi humor érvényesült, amit gyakran trükkös megoldásokkal toldottak meg a mesterek. A valódi netsuke a 19. század második felében fokozatosan átadta helyét a dísztárgynak szánt faragványoknak.

Keleti Mûvészeti Lexikon
(Corvina, 2007)

Díjnyertesek:
Felnõtt kategória:

1., Pék Vivien: Alleppey

2., Pék Vivien: Li folyó 4 (képen)

3., Pócsi Ádám: Szerviz

Diák kategória:
1., Kincsverõ Krisztina: Régi idõk csodája

2., Tömböly Rita: Repülés a napon keresztül

3., Munkácsy Kristóf: Barátok

A díjnyertes alkotások 2009. április 14-ig láthatók a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeumban.

Februári keleti hétvégénk középpontjában a fotográfia áll. A fotográfia 1839-es hivatalos felfedezése óta (egyébként már korábban is, de ebbe most ne bonyolódjunk bele), elsõsorban két dolog felé fordult nagy figyelemmel: az ember, valamint az embernek helyet adó természeti vagy humanizált tér felé. A Régi korok fotográfiái címû elõadásában csak a másodikkal foglalkozik Kincses Károly fotómuzeológus, megmutatva, mi mindent kellett ki- és feltalálni ahhoz, hogy a fényképezés alkalmassá váljon a minket körülvevõ természetes és épített világ megörökítésére. A szerzõk felsorolásakor természetesen nem felejti el Hopp Ferenc fotográfusi munkásságát sem megemlíteni, sõt.

A 2008. õszén, Kalandra fel! címmel meghirdetett fotópályázatunkra rengeteg kép érkezett. A verseny ünnepélyes eredményhirdetése 2009. február 21-én, szombat délután 17h00-kor lesz. A díjnyertes alkotások 2009. március 15-ig lesznek láthatók Múzeumunkban.

Szeretettel várjuk Múzeumunkba 2009. január 24-25-én az év elsõ Keleti Hétvégéjére, amely ez alkalommal a kínai irodalom és a mûfordítás jegyében telik. Az irodalmi kerekasztal-beszélgetés vendége Kalmár Éva sinológus, mûfordító és Lackfi János költõ, mûfordító, akikkel a kortárs kínai irodalom egyik kiemelkedõ alkotója, a 2000-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Kao Hszing-csien sokszínû alakját járjuk körbe. A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett interaktív diskurzusnak aktualitást ad, hogy a jelenleg Párizsban élõ szerzõ Lélek-hegy címû regénye magyar fordítása 2008-ban jelent meg. Nyelv és identitás kapcsolata, a mûfordítás lehetõségei egy olyan író mûveinek esetében, aki nem anyanyelvén veti gondolatait papírra� ilyen és ehhez hasonlóan izgalmas kérdésekre keressük majd a választ meghívott vendégeink és látogatóink segítségével.

A program:

a Hopp Múzeum csapata

A kiállító mûvészek:

Program

2008. december 14. vasárnap

15h00 Kínai kék motívumos teáscsészék festése gyerekekkel

Hopp Ferenc utazásainak közel-keleti állomásait olyan 19. századi török, arab és perzsa mûalkotások, fõleg ötvösáruk idézik fel, amelyekhez hasonlókat még manapság is sokfelé kínálnak a levantei bazárok. Valamennyi kiállított tárgy egyszerû használati eszköz, de legtöbbjük olyan mívesen kidolgozott és annyi vallási vagy eszmei asszociáció hordozója, hogy méltán tekinthetõk egyszersmind mûalkotásoknak is. Ez jellemzi a tárgyegyüttes fölé függesztett késõoszmán rézlampionokat is. Köztudott, hogy a lámpák, mécsesek az iszlám mûvészetben központi szerepet töltenek be, hiszen a belõlük áradó fény Isten mindenhatóságának egyik bizonyítéka. Ezért szinte valamennyi lehetséges mûfajban – az üvegtõl az acélig – szinte megszámlálhatatlanul sokféle lámpa készült, köztük a kiállított lampionok. Három ilyen lámpás (arabul: fánúsz) látható mûködés közben; egy negyedik összecsukott állapotban figyelhetõ meg. A lezárva korong alakú rézlampionok áttört és vésett díszû zárólemezei harmonikaszerûen kihajtható vászonköpenyt rejtenek, amelybõl egy fémrácsozat segítségével merevített henger állítható össze. Az áttört talpkorongnak és a vászon hengerpalástnak nemcsak jó fényáteresztõ tulajdonságai vannak, hanem a merevítõlécek révén a lámpást biztonságos, kültéri elhelyezésre is alkalmassá teszik, mivel a lámpás közepén világító mécses vagy gyertya zárt lánggal ég. Nem csoda, hogy ezt a lámpatípust szívesen akasztották ki házak elé, és gyakran alkalmazták szabadtéri, kerti mulatságokon. Az oszmán flottánál is rendszeresítettek ilyen lampionokat; a tárgyforma legrégibb ép példánya éppen néhány hajólámpás, amely legkésõbb a 17. századból maradhatott fenn napjainkig. E korai hajólámpások felépítése teljesen azonos a kiállításon látható késõbbi darabokéval, igaz, sokkal díszesebbek és nem rézbõl, hanem bronzból készültek. Népszerûek voltak a fényforrás fölé borítható kúp vagy gúla alakú merevítõhálós lámpások is, ezeket azonban csak festményekrõl, illetve újkori leszármazottaik nyomán ismerjük. Amellett, hogy világító-funkciójuknak ugyanúgy eleget tettek, mint a modern lámpatestek, a lampionok fémlemezén látható vésett ábrák – többek között a hatágú „Salamon pecsétje” motívumok – arra is emlékeztettek, hogy a fény magasabb szférákból ragyogja be a földet.

18h00-kor Kínai szelence, avagy kínai mûgyûjtés Magyarországon a 19-20. század fordulóján címmel tart elõadást dr. Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum mb. igazgatója

2008. november 16., vasárnap
Tárlatvezetést tartunk:

Felnõtteknek 14h30-kor és 16h00-kor

A kínai kalligráfia a kínai írás grafikai esztétikumot hordozó lejegyzésének mûvészete: az ecsetvonások szépsége és az alkotó egyéniségének kifejezése. Az írásjegyek lejegyzésének szigorúan kötött szabályrendje él a kínai írásban: az ettõl való kisebb, rendszert alkotó eltérések adják a kalligráfia egyéni stílusát. Kedvelt elemei az írásjegyek aszimmetrikus egyensúlyának kihasználása és a váratlan formák alkalmazása. A kínai kalligráfia lendületes írásképének lüktetése, ritmusa van. A kínai festészet ihletõje és egyenrangú társa; a legtöbb költõ és tudós kalligráfusként is maradandót alkotott. Fõbb mûfajai az ünnepi felirat és az emlékfelirat. Az elõbbit tekercsképpé montírozva függeszthették a falra. A függõleges feliratokat párosával, a vízszinteseket egymagában helyezték el a ház elõcsarnokának fõfalán. Fára, selyemre, papírra is írhattak. Az emlékiratok - rendszerint kõbe vésett szövegek - díszítéseként a kínai kalligráfia fontos nyilvános szerepet töltött be. Alkalmazott mûvészetként a kínai kalligráfia iratok szépítésére és ünnepélyessé tételére szolgált. Okmányokat, ajánlást tartalmazó leveleket, díszfeliratokat, cégért, hirdetést egyaránt megszépíthettek vele. A kínai kalligráfia öt fõ stílusa a pecsétírás (zhuanshu), a kancellista (lishu), a standard (kaishu), a kurzív (xingshu), és a fogalmazó (caoshu) írás. A fõ stílusok mellett klasszikus rangra emelkedtek egyes korok (pl. a Song-korra jellemzõ Songshu: vékony, kecsesen hajló, elegáns vonalak, függõlegesen megnyújtott írásjegyek) vagy egyes mesterek kalligráfiái. Dekoratív hatású írásmódként metafórikus neveket viselõ írásmódok is ismertek (pl: madár-, hal-, felhõírás). A kínai kalligráfia kiváló mesterei: Fu Baoshi, Mi Fu, Su Dongpo, Wang Xizhi, Wu Changshuo.

Japán hetet tartanak Hajdú-Bihar megyében 2008. november 3-9. között. A rendezvény egyik kiemelt helyszíne a debreceni Déri Múzeum, ahol Szamurájok ékszerei címmel nyílik kiállítás. A tárlatot a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeummal közösen rendezik meg.
A kiállítás számára Múzeumunk japán gyûjteményébõl a szamurájok gazdagon díszített kardjai és ezek tartozékai közül válogattunk, kiegészítve õket a szamurájokat ábrázoló fametszetekkel.

A kard a szamuráj legféltettebb kincse volt, és a szamurájok elõjogai közé tartozott a két kard, a hosszabb katana és a rövidebb wakizashi viselése.

A kard részei közül a markolat felszerelésének részei az ötvösmûvészet remekei közé tartoznak: a markolatot a pengétõl elválasztó korong a tsuba; a markolat díszítését a díszítõmotívumában összehangolt páros, a fuchi (fémgyûrû) és a kashira (fémsapka) egészíti ki. A markolat és a kard másik három díszes tartozéka a menuki (szegecsfedõ dísz a markolat zsinórzata alatt), a kozuka és a kogai (keskeny spatula, -hajtû-).

A kard a békés századok alatt az öltözék nélkülözhetetlen kiegészítõjeként egyre gazdagabban díszítetté vált. Számos iskola, mester specializálódott ezeknek a tárgyaknak a készítésére, változatos ötvöstechnikák és díszítõmotívumok gazdag sorának alkalmazásával igazi remekmûvek kerültek ki ezekbõl a mûhelyekbõl.

Déri Múzeum

Fotópályázat gyerekeknek és felnõtteknek

Kalandra fel! De hogyan? Teveháton vagy inkább elefánton? Gumiabroncsban vagy tutajon? Tandemmel vagy inkább riksán? Helikopterrel vagy indákon lógva? Ha kalandos utazásban volt részed, és sikerült megörökítened azt a közlekedési eszközt, amin utaztál, ami elhaladt elõtted, ami lenyûgözött, akkor küldd el nekünk! Olyan fotókat - digitális és/vagy papírképeket - várunk, amelyek valamilyen utazási módot, közlekedési eszközt jelenítenek meg. A beküldött fényképeket szakmai zsûri értékeli általános-, középiskolai, valamint felnõtt kategóriában. A legjobb fotók szerzõi ünnepélyes eredményhirdetés keretében értékes jutalomban részesülnek, munkáik pedig bekerülnek a Múzeum adattárába.

Képeidet 2009. január 31-én éjfélig juttasd el az info@hoppmuzeum.hu e-mail címre vagy postán a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum címére (1062 Budapest, Andrássy út 103.). A borítékra írd rá: Kalandra fel!

A Kulturális Örökség Napjai keretében gazdag programmal várjuk az érdeklõdõket.
Tárlatvezetés a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum:
Felnõtteknek szombaton : 10h00; 16h00; 17h00;
Gyerekeknek szombaton : 15h00
Felnõtteknek vasárnap : 14h30; 17h00
Gyerekeknek vasárnap : 15h00

Szeptember 20-án
10h00-tól a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum könyvtárának, amely az ország egyetlen keleti mûvészeti szakkönyvtára, különleges darabjait tekinthetik meg a látogatók
15h00-tól színes programmal várjuk a gyerekeket
16h00-tól keleti teaház nyitja meg kapuit
18h00-tól az épület történetérõl hallhatnak elõadást a látogatók, majd az épületet tekinthetik meg az érdeklõdõk
20h00-tól keleti hangulatú kertünkben, élõ zenés, látványelemekben gazdag elõadással idézzük meg Hopp Ferenc utazásait többek között Magyarországon tanuló, kínai mûvészek közremûködésével

Szeptember 21-én
16h30-tól a Ráth-villáról hallható elõadás a Ráth György Múzeumban, amelynek kertjében 15h00-tól keleti játékokkal, kézmûves foglalkozásokkal várjuk a gyerekeket.

ÁZSIA A ZSEBEDBEN - családi program a Ráth György Múzeumban

Aki ellátogat hozzánk, megtudhatja, miért is egy strucctojástól datáljuk gyûjteményünket, hogyan leltározunk, mirõl lehet felismerni a buddhákat, ki az a Ganésa, és mit csinál az, aki púdzsát mutat be. Fellebbentjük a fátylat a kínai és a japán nyelv titkairól, és bebizonyítjuk, hogy egy kis képzelõerõvel hogyan gondolhatja tovább (tervezheti át, láthat mögé, stb.) bárki mûtárgyainknak. A gyerekvezetõt úgy alakítottuk ki, hogy az a kicsik és a nagyok számára egyaránt érdekes legyen. Ha pedig még ez sem elég: házi feladatot is adunk, így reméljük, hogy a nálunk szerzett élmények tovább élnek majd. Hiszen nem titkolt célunk az, hogy újabb tagokat toborozzunk a Kelet szerelmeseinek népes táborába!

Ez a kiadványunk 2006-ban elnyerte a Múzeumpedagógiai Nívódíjat!

PÁRATLAN KÉZIRATTAL BÕVÜLT ADATTÁRUNK   Lokesh Chandra professzor, a buddhizmus és a buddhista mûvészet neves indiai kutatója Múzeumunknak ajándékozta Buddhista ikonográfiai lexikon címmel nemrégiben megjelent enciklopédikus mûvének egy példányát. Emellett múzeumunknak ajándékozta mûvének nagyértékû, eredeti kéziratos változatát is. Megtiszteltetés számunkra, hogy Lokesh Chandra professzort mûvein keresztül és személyesen egyaránt ismerhetjük, és hálásak vagyunk azért a barátságért, melyet múzeumunk iránt mindig is tanúsított. Ezúton is megköszönjük, hogy 20 kötetes enciklopédikus mûve, a Dictionary of Buddhist Iconography nagy értékû kéziratának õrzésére a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeumot választotta. A kéziratot 2006. szeptemberétõl múzeumunk archívuma õrzi, és teszi hozzáférhetõvé a kutatás számára.    Lokesh Chandra Lokesh Chandra professzor több mint 400 könyvet és szövegkiadást mondhat magáénak. Klasszikusnak számító mûvei a Tibeti-szanszkrit szótár (Tibetan-Sanskrit Dictionary), a Szövegek a tibeti irodalom történetéhez (Materials for a History of Tibetan Literature), a tibeti buddhista ikonográfia (Buddhist Iconography of Tibet) és a buddhista ikonográfia nemrégiben megjelent, 20 kötetes sorozata (Dictionary of Buddhist Iconography).  Lokesh Chandra az indiai parlament felsõ házának képviselõje volt 1974-80 és 1980-86 között. Az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsának alelnöki, az Indiai Történetkutatási Tanács elnöki  tisztét töltötte be. Jelenleg az Indiai Kultúra Nemzetközi Akadémiájának igazgatója. 2006-ban az Indiai Köztársaság Padma Bhusan érdemrendjével tüntették ki. Lokesh Chandrát India kulturális életének egyik kimagasló személyiségeként tartják számon.   Buddhista ikonográfiai lexikon International Academy of Indian Culture and Aditya Prakashan, New Delhi, 1999-2005. 13 kötet Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum Könyvtára leltári szám: N 1706/I-XV.(28.902) A Buddhista ikonográfiai lexikon közel fél évszázados kutatómunka eredményeként feltárja, osztályozza, leírja és ábrázolja a buddhista ábrázolások zavarba ejtõ sokféleségét. A mû húsz évszázadon átívelve a földrajzi változatok példátlan gazdagságát öleli fel, a nagy mesterek által vizualizált, újabb és újabb isteni formák rendkívüli változatossága mellett. A lexikon több mint tizenkétezer fõ- és mellékistenség jellegzetes attribútumait, kronológiáját és szimbolikáját veszi számba. A szanszkrit, kínai, koreai, japán, tibeti, mongol, mandzsu és más nevek fõ címszóként a latin ábécé rendje szerint szerepelnek, saját ábécéjük szerinti helyükön pedig utalás található. A mû méltó tükörképe Ázsia különbözõ népei több mint kétezer éves, rendkívüli kulturális, irodalmi, esztétikai és spirituális eredményeinek.

MANI KHORLO

A tibeti buddhizmus egyik legismertebb kultikus tárgya a mani khorlo, vagyis az imamalom, melynek segítségével lehetõség teremtõdik a folytonos imádkozásra és vallási érdemszerzésre.
Az imamalom központi része egy zárt henger, amely egy tengely körül forog. A hengeren belül hosszú, feltekercselt papírcsík található, amelyre szent szövegeket, imaformulákat írtak vagy nyomtattak, s ezek akár több ezerszer is ismétlõdhetnek. A henger minden fordulata a papírtekercsen lévõ összes imaformula, mantra ismétlésével egyenértékû. Az imamalmot mindig a nap járásával megegyezõ irányban (balról jobbra) kell forgatni, ahogy a buddhisták szent helyeiket körüljárják.
Sokféle imamalom van. A leggyakoribb a kézben forgatható változat, de van asztali, vízi erõvel vagy vajmécsesek meleg levegõjével forgó és széllel hajtott imamalom is, hogy a természet elemei állandóan áldást hozzanak a földre, a vízre és a terményekre. Az ötletes tibetiek manapság gyakran építenek kis motorokkal hajtott példányokat. Az igazán nagy, akár több méter magas imamalmok - melyek sokszor a buddhista szent szövegek nagyobb gyûjteményét tartalmazzák - a kolostorok, templomok bejáratainál vagy sorban a külsõ falaknál állnak. Ezeket fogantyúknál fogva pörgetik, s minden fordulatukat kis csengõ vagy harang szava kíséri. A hívõk a szent építmények körüljárásakor mindig megforgatják ezeket a falba épített hengereket.
A legáltalánosabb, a kézi imamalom egykor szinte hozzátartozott a tibetiek mindennapi életéhez; ezt a szerzetesek és az ájtatos hívõk nemcsak a szent helyek megkerülésekor, hanem járás közben is szinte állandóan használták. A henger közepéhez rövid lánc csatlakozik, a végén nehezékkel, melynek centrifugális ereje egy fémtengely körül forgatja a hengert. Ennek tetejét általában a nyolcküllõjû tankerék, alját pedig egy nyolcszirmú lótusz díszíti.
Az imamalmok belsejébe helyezett, papírszalagra nyomtatott imaformula, a mani mantra nem más, mint a híres hat szótagú "ÓM MANI PADMÉ HÚM" (Óm, Drágakõ a Lótuszban, Húm!). Ez a Tibetben legnépszerûbb, a könyörületességet megtestesítõ bódhiszattva, Avalókitésvara egyik megjelenési formájának, Sadaksarínak, a "Hat Szótagú"-nak lényegét fejezi ki, kinek inkarnációjaként a dalai lámát is tisztelik. A hat szótag Avalókitésvara különbözõ megjelenéseit is jelképezi a Körforgás hat létvilágában, hogy a lények számára megmutassa a szabaduláshoz vezetõ utat.

NÉZZE MEG VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSUNKAT!

Virtuális kiállításunk elkalauzolja Önöket a XIX. század végi -- XX. század eleji Keletre.
Megnézhetik, milyen is volt egy utca az afrikai Matadiban 1899-ben. Felszállhatnak egy igazi császári és királyi sorhajóra 1908-ban Bozóky Dezsõvel, hogy végigutazzák Kínát, gyönyörködve a shanghaji hölgyek szépségében. Megtudhatják, hogyan is nézett ki a bhainsrori herceg az esküvõjén 1929-ben. Megcsodálhatják a "japán sziklák nászát" a tengeren Felvinczi Takács Zoltánnal 1936-ban.

A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum a 2004-es évben az Adattárában õrzött 2500 képet digitalizált és tett elérhetõvé a nagyközönség számára, ebbõl most 200 db-ot mutatunk be honlapunkon.
Az Adattárban található gyûjteményünkbõl kiválogattuk híres keletkutatóink - Hopp Ferenc, Zajti Ferenc, Felvinczi Takács Zoltán és Bozóky Dezsõ - ázsiai útjain készült azon képeit, negatívjait, üvegdiáit stb., amelyek kiemelkedõ mûvészeti értékkel bírnak, illetve azokat, amelyeknek digitalizálása állapotuk és eddigi tárolási körülményeik miatt halaszthatatlanná vált.

Virtuális kiállításunkba a képernyõ jobb felsõ sarkán a "Virtuális kiállítás" feliratra kattintva tud belépni.